Gizu végre itt az ígért tészta!
Régebben mindig gyúrtam a tésztát, aztán egy darabig vettem, de mióta itthon vagyok a picivel, újra így készítem, és rájöttem, hogy igazából ugyanannyi idő alatt megvan, mert amennyit vesztünk a gyúrás alatt annyit behozunk a főzés közben.
Maximum a gyúrólapot kell elmosni, ami plusz munka, viszont bőven kárpótol az ízéért.
Ráadásul a túrós tészta, a sonkástészta így a legfinomabb! Én általában ezeket szoktam belőle készíteni, de finom a káposztás, krumplis is..Az édes tésztáknál maradtam a bolti metélteknél, mert az vékonyan finom, bár ezt is lehetne vékonyra, keskenyre nyújtani-vágni, én még nem próbáltam, mert inkább sós tésztákat eszünk..
Az első, hogy felteszem forrni egy jó nagy fazékba az enyhén sós vizet, mert mire a víz felforr a tészta is kész..de tényleg..
Én mindig mérés nélkül készítem, szemre már, de most Gizu kedvéért lemértem..
Szóval 600 g liszt, 2 dl víz, 2 tojás, 1,5 teáskanál só…
De ez az adag nekünk négy személyre elegendő, mondhatjuk, hogy négy felnőttnek..
Sőt ebből az adagból pirított tésztát is szoktam készíteni, és még marad egy pici vacsira is..
Így lehet elsőre érdemes megfelezni, aztán majd mindenki meglátja mennyi a család kapacitása!
A fenti hozzávalókat összegyúrom, jó alaposan. (persze a liszt minősége és a tojás nagysága befolyásolja a víz mennyiséget is, érdemes nézni az állagát és esetleg szórni rá egy kis lisztet, vagy egy pici vizet.)
Kb. olyan csipetke állagú lesz. Ha túl kemény akkor nehéz kinyújtani és kicsit rágós lesz, ha meg puha, ráragad a deszkára.
Miután alaposan összedolgoztam, jóóóóóó lisztes deszkán kinyújtom, kb. 1-2 mm-re.
Én a fenti adagot felezni szoktam, és kétszer nyújtom, bár nekem kicsi a deszkám, és ez elég nagy adag is, mint mondtam.
Ha kinyújtottuk, a tetejét is alaposan belisztezzük, de tényleg alaposan, mert összeragad!
A tésztát úgyis lemossuk, nem marad rajta liszt.
Aztán a nyújtófára feltekerjük az egészet, szépen, szorosan.
Hosszába kettévágjuk egy késsel, majd még egyszer kettévágjuk hosszában, és a kapott két csíkot egymásra tesszük.
Ezután éles késsel vágjuk a „metélteket” a tésztából, én egyet balról-egyet jobbról szoktam, kb. 0,5-0,7 cm-es szélességben.
Ha keményebb a tésztánk tudunk csalni vele, hogy vékonyabban vágjuk, így könnyebben megfő.
Két-három vágás után a tésztát szétrázogatjuk a deszkán. Ha sokat várunk, a tészta megvizesedik és összeragad.
Mire fölvágjuk az egészet, a víz is felforr, és szépen beletesszük a tésztát. Nagyon hamar feljön a tetejére, még kb. 1-1,5 percet szoktam várni ezután, és meleg vízbe szedem ki a tésztát szűrővel. Ezután már csak egy pici felforrósított zsiradékon, olajon kell megforgatni, hogy ne ragadjon össze, és ízlés szerint ízesíteni.
Túróval, tejföllel, vagy kockákra vágott házi sonkát párolni, lesütni, és tejföllel összeforgatni! Nyami!
A másik kedvencem nekem és a gyerekeknek, a tészta chips..
Ennek a lényege, hogy a meztelen tésztát egy teflonba teszem és egy pici olajon, zsíron szépen lassan megpirítom, akkor jó, ha már szép piros és ropogós. Egy picit besóznI, akár még egy kis granulált foghagymát rászórni és kész a nagyszerű kalóriadús nasi.. :-)
Jó étvágyat kívánok!
Mellékeltem képeket, remélem látszik a lényeg!